Velencei-hegység túra


2019.ápr.30.
Írta: velenceihegysegtura komment

Mély csend

A hegyek között lévő végtelenségben mély béke él. A csend lakik ott, az összhang, amely segít túllátni a szűk életen. A megértés, amely a bánatot belső nyugalommá formálja, a küzdelmet győzelemmé és elengedéssé, a mély sebet többé nem fájó forradássá. Örök itt a boldogság az ég és a föld határán, ahol a sóhajok a felhőkkel érnek össze a határtalanban. Itt nem múlnak az álmok, összeölelkeznek a lelkünkkel, és felszabadult dobbanásokban forr bele a szívünk a befogadó mindenségbe. A tájak szépsége a saját lelkünkben rejlik, és bárhová magunkkal vihetjük ezt a tisztaságot. A rohanó hétköznapokba, a városok nyüzsgésébe, az egyre jobban lelket vesztő modernizációba. Gyertyaláng ez, amelyre vigyázni kell, őrizni és óvni. Nem lobbanhat el! A szépségbe és jóságba vetett hit örök.

mcs.jpg

Honlap: www.velenceihegysegtura.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Velencei.hegyseg.tura/

E-mail: velenceihegysegtura@gmail.com

Címkék: félperces

Ösvényjárók

Az ösvények úgy szelik át Magyarország csöndes vidékeit, mint hajszálerek az emberi testet. Nem lüktető artériák és nem is megfáradt vénák; egyszerű szorgalmas hajszálerek, amelyek olyan helyekre is eljutnak, ahol csak egy kis anyagcserére van szükség: semmi fontos nincs ott. Néhány ember, egy-két ház, bokrok, füvek, virágok, sziklák és barlangok, csöndes és óvatos vadak és madarak. A térképen ha a helyüket keressük, legfeljebb mélyzöld árnyalásokat vagy szintvonalas barna foltokat látunk egy-egy helységnév árnyékában.

Voltak, vannak és lesznek mindig olyan emberek, akik szenvedélyből, belső kényszerből rálépnek az ösvényre. Nem azért húznak túrabakancsot, nem azért sátraznak magányos erdei tisztásokon, hogy "hős", kemény embernek látszódjanak. Látni akarnak és megismerni. A világot önmagukban és gondolataikban megélni.

Ha beszélgetni kezdünk egy ilyen emberrel, látni kezdjük a tájat, halljuk a szél zúgását és a madarak hangját, ajkunkon érezzük a forrás jeges tisztaságát, érezzük a térdünket simogató lágy erdei füvet, és szemünk előtt járják táncukat a tarka réten a lepkék.

Úgy búcsúzunk ezektől az emberektől, mint ahogy egy jó könyv mellől állunk fel, amely nemcsak szórakoztatott, de mondott is valamit. Olyan nyelven, amelyet csak az igazi ösvényjárók értenek meg.

osveny.jpg

Honlap: www.velenceihegysegtura.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Velencei.hegyseg.tura/

E-mail: velenceihegysegtura@gmail.com

Címkék: félperces

Vándorélet

Valami finom várakozás ül mindenen, amikor a hátizsákot pakoljuk, a bakancsot húzzuk, vagy éppen sokadjára ellenőrizzük le, hogy eltettünk-e mindent. Ilyenkor talán a vándormadár ösztöne bujkál bennünk, mert jó menni, menni ismeretlen tájakra, és várni valamire vagy valakire túl a következő dombtetőn. Vágyak és álmok teljesülnek be, és helyettük újak születnek, hogy aztán egyszer csak elmaradjanak mellőlünk, és csak a remény baktasson velünk tovább kézen fogva, hogy majd ott, túl azon a dombon, ahová talán soha el nem érünk, megtaláljuk azt, amit keresünk.

dscn1387.JPG

Honlap: www.velenceihegysegtura.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Velencei.hegyseg.tura/

E-mail: velenceihegysegtura@gmail.com

Címkék: félperces
süti beállítások módosítása