A bronzkor (kb. i.e 3500 – 750 között) véleményem szerint Európa és Magyarország történetének egyik legérdekesebb időszaka volt. Átmenet a rézkor és a vaskor között, amikor az ember megtanulta, hogy a rezet ónnal vagy antimonnal ötvözve értékes, új, jól megmunkálható anyagot hozhat létre. Sokat fejlődött az ipar (pl. bronzöntés, kerámiák, fegyverek és ékszerek készítése stb.) és a mezőgazdaság, de megjelent az ember én-tudata is, vagyis az individualizmus érzése, amely megvetette a későbbi hatalmi rendszerek alapjait. A bronzkor középső szakaszában, az úgynevezett vatyai-koszider kultúra idején (kb. i.e. 1700 -900) a Dunántúl egyik legnagyobb bronzkori telepe volt a Velencei-hegységben. A Pákozdvár és a Mihályvár jól ismert tagjai ennek a kornak; a Szűzvár besorolása viszont kétséges, mert őskorinak és középkorinak is eredeztetik, az mellett, hogy területén bronzkori cserepeket is találtak. A hegységet járva-kelve a topográfiája szinte az ereimbe ivódott, és közben megfogalmazódott bennem egy elmélet egy negyedik erősséggel kapcsolatban. A Pákozdvár, Mihályvár és Szűzvár mellett kellett lennie még egy helynek, amely talán csak őrhely volt, de véleményem szerint ennél sokkal több lehetett, egyfajta „telefonközpont”, „információ-továbbító hely”. Mit várunk el egy ilyen helytől? Legyen magasan kiugró pontja a terepnek, legyen jó kilátás róla minden irányba, a közelében legyenek könnyedén közlekedhető utak, de maga a pont ne legyen könnyen megközelíthető. Ilyen pont a hegységben a Széles-tető. Magas, jó a kilátás, a Szűzvár a Kányás-völgyön, a Mihályvár a Mogyorós-aljon, a Pákozdvár pedig a Bika-völgy és Olasz-völgyön keresztül könnyedén, minimális terepakadály leküzdésével elérhető. Azt gondoltam, hogy a topográfiai és földrajzi bizonyítékok nem elegek, kell még valami más okának is lennie, amiért itt volt az őrhely. Ekkor jutott eszembe a Torricelli-pont.

A Torricelli-pont (vagy Fermat-pont) a háromszög egy nevezetes pontja. Úgy származtatjuk, hogy a háromszög oldalaira szabályos háromszögeket rajzolunk, majd a keletkező csúcspontokat összekötjük a velük szemben lévő, eredeti háromszögbeli csúcspontokkal. A metszéspont lesz a Torricelli-pont, amelyről elmondhatjuk, hogy ezt a pontot az eredeti háromszög csúcspontjaival összekötő szakaszok hosszúság-összege minimális lesz. Éppen ez a kulcs! Háttérnek a harmadi katonai felmérés anyagát használtam (1869 – 1887), a piros háromszög mutatja az eredeti három bronzkori várat, a kék háromszögek a Torricelli-pont megszerkesztéséhez tartozó szabályos háromszögeket, a keresett pont pedig hol van? Éppen a Széles-tetőn! Ebből a pontból indulva mind a három vár a lehető legrövidebb útvonalon érhető el, mégpedig úgy, hogy csupa völgyön és hegylábon keresztül, tehát a matematikai és topográfiai feltételek összhangot mutatnak.

Már csak arra van szükség, hogy rábeszéljem az Örökségvédelmet egy terepbejárásra, és megtaláljuk az egykori őrhely tárgyi emlékeit. Hiszem, hogy ott lesznek. Szinte látom magam előtt, ahogy észak felé figyelnek, ahogyan Fornapuszta és a Zámolyi-medence irányából ellenséges harcosok tűnnek elő a ködből és a hír elindul, hogy a lehető leghamarabb befussa a három várat, ahonnan harcosok érkeznek majd védekezni – a Torricelli-pontba.

Honlap: www.velenceihegysegtura.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Velencei.hegyseg.tura/

E-mail: velenceihegysegtura@gmail.com