Amikor szava lesz a csendnek

A távoli utak ide-oda kanyarogtak, mintha nem tudták volna hova menjenek, várt az erdő és a rét, és a nagy fák koronáiban egy pillanatra megült a hallgatás. Szél alig járt a napsütésben, és a felhők is csak mendegéltek, ráérősen, mint az öreg emberek, akik már nem sietnek sehová. A kocsinyomban maradt vízben a kék szemű ég nevetve nézegette magát, és a Nap aranycsóvája melegen simogatta a réti virágokat. Álmodóan szép és csendes volt minden. Olyan volt mindez, mint egy lassú mozdulat, egy kedves tűnődés, a lépegető óraketyegés. Amikor nem egyszerre és váratlanul múlik el minden, amire felneszel az ember, hanem észrevétlenül és mindig teljesebben. Nem tudunk ilyenkor nevet adni a vágynak, de másként áll minden a világban. Boldogok vagyunk. Talán érzünk ilyenkor valamit, egy ölelést, egy pillantást, egy kedves szót; felidézünk pillanatokat, érzéseket és szinte hangtalan sóhajokat. De jó is így, mert így kell lennie.

bhv.jpg

És emlékezve az egyszervolt erdőkre és rétekre, a tavaszra, a nyirkos szurdokokban virágzó ibolyákra, a felrepedt makkokra, az első fülemülecsattogásra és a nyár eleji szentjánosbogár táncra, sorban villannak be a képek, amelyek egykoron talán lényegtelennek tűntek, de mégis mélyen belénk vésődtek. Hirtelen szava lesz a csendnek, íze az évekkel azelőtt kortyolt forrásvíznek, hangja a sátorponyvát verő esőnek, és illata a hajnali, harmatos, előző napokban kaszált fűnek. Látjuk magunkat a hegyek között, egy barlang sáros folyosóján, halljuk csengő kacaját, amint kacér vidámsággal arcunkhoz ér a fűzfa szomorúan csüngő lombja. Már nem tudunk egyedül utazni, mint ifjú korunkban, éjszaka sátorban fagyoskodni és cipelni degeszre tömött hátizsákunkat; szükségünk van arra, hogy valaki jöjjön velünk mind messzebbre és messzebbre, hogy megmutassuk neki mindazt, amitől elszorul a szívünk. Hogy innentől már ketten induljunk útnak, kéz a kézben, egyre messzebb azon az ösvényen, amelyet számunkra jelölt ki a Sors. Ilyenkor vagyunk igazán emberek.

Honlap: www.velenceihegysegtura.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Velencei.hegyseg.tura/

E-mail: velenceihegysegtura@gmail.com

Címkék: kétperces