A reggel elindult a hajnal nyomában, a rétek fűtengere selymesen suhogott mögöttem a szélben, és időnként olyan hangja volt a fáknak, mintha a föld szíve dobogott volna titokzatos mélységekben. A rétek felett lepkék hintáztak, az égen gyurgyalagok vitorláztak és olyan érzésem volt, mintha láthatatlan kezek zenéjének dallama szólt volna a hegyek között. A színek, az illatok, a hangok mind felolvadtak ebben a megfoghatatlan zenében, ami talán az élet köszönete volt, de az is lehet, hogy egy könnyes szemű erdei tündér sóhaja, aki még egyszer, talán utoljára ölelte keblére a hamarosan búcsúzó májust.

Honlap: www.velenceihegysegtura.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Velencei.hegyseg.tura/

E-mail: velenceihegysegtura@gmail.com