Ezerszámra pereg a hársfák virága, a vadrózsa is elhullatta szirmait, a napfényes erdőszegélyeken pedig zöldessárga és vörös fátyolában pompázik a cserszömörcék tollas szárú virágbugája. A hőségtől izzó erdei ösvények felett a fagyal virágának édes, örökkévalóságot hirdető mámorát kergeti a szél, de ez már nem a szerelem szava, nem a gondtalan tavasz ígérete. Érett asszony viseli ezt az illatot, a beteljesedő nyár. Egymás után hallgatnak el a madarak is, egyre tisztul a szerelemtől bódult fejek indulata. Fészkek ringanak már az ágak között, csupa szeretetbe ágyazott, felelősségre és gondoskodásra váró valóság.

A tavasz egy szép világos éjszakán ment el. Megállt a holdsütötte rét közepén, halkan susogott pár szót, és a rét meghallotta szavát. Reggelre csupa kerekre nyílt, sárga közepű fehér álmodás lett a rét; margitvirágok ártatlan kacagású serege. Nézte őket a ragyogó kék ég, a habfehér felhők, boldogan szállt a vadgalamb búgása, pettyes oldalú őzgidák csodálkozó szeme tekintett a születés utáni ismeretlen világba; a margaréták pedig csak álmodoztak a kakukkfüves palotájukban… Nyár van.

Honlap: www.velenceihegysegtura.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Velencei.hegyseg.tura/

E-mail: velenceihegysegtura@gmail.com