Szeretem a téli napok mozdulatlanságát. Amikor nincs egyetlen felesleges hang sem, a múló percek összeérnek a jövővel, és figyelni, mesélni kezd a csend. Szeretem, amikor az erdő megszokja a jelenlétemet, és úgy éli mindennapi életét, mintha ott sem lennék. Egyszerűen csak hagyom, hogy a fülembe suttogjon a szél, nekem bólogassanak az ösvényre belógó molyhos tölgyek ágai, nekem pisszegjenek a játékos könnyedséggel rebbenő őszapók, és finom húrok rezdüljenek bennem, apró vitorláikon szárnyat bontott gondolatok, amelyek közül csak néhány tud lehorgonyozni, de nincs is többre szükség, mert ilyenkor nincs helye a sekélyes gondolatoknak. A völgyet átszelő utak ide-oda kanyarognak, mintha nem találnák a helyes irányt a szomszédos hegygerincre, és vár ilyenkor a dermedt erdő és a rét, mert ágaik között megül egy pillanatra a nesztelenség. Sápadtan nézi magát a Nap a kocsinyomban maradt pocsolya ráncos jégüvegén, és olyan az erdő, mint egy lassú mozdulat.

A táj minden barázdája emlékekkel van tele. Bátortalan tavaszokon szerénykedő ibolyákkal, langyos májusi estéken csattogó fülemülék dalával, júniusi éjszakák világító szentjánosbogár lámpásaival, jéghidegen kortyolt patakvízzel, mezítlábas léptünk nyomával a pitypangokat nevelő réten, a nyári esték páráktól átitatott szénaillatával, hulló levelek keringő táncával, arcunknak szállingózó olvadó hópelyhek vidámságával. Szeretnék ezekben a téli pillanatokban a múló idő örök erdejében aludni, mélyen és sokáig, hogy aztán majd felemeljen a tavaszi napfény, és halljam, ami csak kevesen, és lássam, amit talán senki sem lát. Szeretnék közel kerülni a lélegző, élő mindenséghez, amelyben nem léteznek külön a fák, a virágok, a hegyek, völgyek és barlangok; nincs külön világa a méhek zümmögésének, az álmosító csendnek, a barátposzáta dalának, a rőt kérdőjelként settenkedő rókának, az ösvényen átugró szarvasok dobbanásának. Csak az Egy van, az Erdő, amely leírva csak négy betű, de magában foglalja az egész világot. Rajtunk múlik, hogy mit látunk, mit érzünk ebben a négy betűben.

Honlap: www.velenceihegysegtura.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Velencei.hegyseg.tura/

E-mail: velenceihegysegtura@gmail.com