Tavaszi alkonyattól szokatlanul csak gyenge szél fúj. Pedig itt, a Keleti-Bakony kapujában, ahol csak néhány feketefenyő és az egykori tölgyesek maradványfoltjai szakítják meg a végtelen fűtengert, ugyancsak lenne helye a március végi hűvöslelkű szélúrfiaknak. Tiszta vonalban sorakoznak fel a távoli hegyek, és minden szín olyan friss, hogy szinte karnyújtásnyira tűnnek. Levedlik ilyenkor az ember magánya és nem érezzük zsongani a napi fáradtságtól pihenésre vágyó idegeinket. A horizont alá bukó napkorong tiszta fényében mély gyönyörré sűrűsödik az élet, karom szinte ölelve nő bele a kék párát lehelő erdők vonalába, hangom a szél dalává válik, és tudom, ha most elindulok, a képek, amelyeket megőrzök magamban immár az én szemeimből fognak nevetni a földre és az emberekre.

Honlap: www.velenceihegysegtura.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Velencei.hegyseg.tura/

E-mail: velenceihegysegtura@gmail.com